Hírek
« vissza « előző hír | következő hír »
Hogyan segítheti az MI a jövő betegellátását? - PTE Orvosi innovációk podcast
2026. június 25, csütörtök
Az orvoslás ma már olyan mennyiségű adatot termel, a laboreredményektől kezdve a képalkotó vizsgálatokon, genetikai információkon át, hogy emberi erővel teljeskörűen feldolgozni szinte lehetetlen. Az MI ebben jelenthet áttörést, mivel gyorsan és nagy pontossággal képes mintázatokat felismerni és összefüggéseket feltárni. A PTE Orvosi innovációk című podcastjának legutóbbi adásában a mesterséges intelligencia, azon is belül is az egészségügyben, a diagnosztikában, az adatfeldolgozásban és a döntéstámogatásban betöltött szerepét járta körül dr. Molnár Tihamér professzor, a PTE AITI igazgatóhelyettese, a PTE ÁOK Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézetének Neurointenzív Tanszék tanszékvezetője és dr. Hetesi Zsolt, a PTE TTK Matematika és Informatika Intézet Alkalmazott Matematika Tanszékének egyetemi docense.
Ahogy a podcast elején elhangzott, az MI alkalmazásának egyik legnagyobb előnye az időfaktor csökkentése, mivel az egészségügyben számos olyan állapot, például daganatok, szívritmuszavarok vagy szepszis létezik, ahol a korai felismerés életet menthet. A mesterséges intelligencia így mintegy „második szemként” támogathatja az orvos munkáját, csökkentve a fáradtságból vagy figyelmetlenségből eredő hibák kockázatát.
Dr. Hetesi Zsolt hangsúlyozta, hogy a mesterséges intelligencia fejlesztésének egyik kulcsa az adatok minősége. Hibás vagy torz adatok esetén ugyanis a rendszer is torz eredményeket produkál. Az MI nem rendelkezik saját érzékszervekkel, ezért a világot kizárólag az emberek által biztosított információkon keresztül ismerheti meg. „Ha megfelelően tanítjuk be és elegendő mennyiségű mintával rendelkezünk, akkor sokkal nagyobb valószínűséggel kapunk megbízható eredményeket. Siker esetén a mesterséges intelligencia olyan tényezővé válhat a mindennapi orvosi gyakorlatban, amely gyorsabbá és biztonságosabbá teszi az orvosi döntéshozatalt” – fogalmazott a szakember.
A beszélgetés során a szakemberek a szepszis korai felismerésének példáján, valamint az ehhez kapcsolódó kutatási projekten keresztül mutatták be egy AI-modell működését, amelyet több ezer beteg adatain tanítottak be. Az MI képes lehet azonosítani azokat a betegeket, akiknél fennáll a vérmérgezés veszélye, de akiket hagyományos módszerekkel esetleg nem sorolnának a magas kockázatú csoportba. Az első eredmények szerint a rendszer olyan eseteket is sikeresen kiszűrt, amelyeknél a szakemberek nem ismerték fel időben a betegséget.
Ezzel kapcsolatban dr. Molnár Tihamér professzor rámutatott, hogy egyre több adat generálódik az egészségügyben, amelynek feldolgozásában a gépi intelligencia jelentős segítséget nyújthat. Ennek köszönhetően a betegek korábban juthatnak megfelelő diagnózishoz, így csökkentve a kezelés költségeit, miközben elindíthatnák a személyre szabott orvosi kezeléseket is.
A jövőt illetően a szakemberek két eltérő, ugyanakkor egymást kiegészítő megközelítést fogalmaztak meg. Dr. Molnár Tihamér optimista megközelítése szerint az MI nemcsak hozzájárulhat a személyre szabott orvoslás fejlődéséhez, hanem javíthatja a betegellátás minőségét, csökkentheti a költségeket és tehermentesítheti a túlterhelt egészségügyi rendszereket is. Ezzel szemben dr. Hetesi Zsolt felhívta a figyelmet a lehetséges kockázatokra, különösen az adatvédelem, az információbiztonság és a szabályozás területén felmerülő hiányosságokra. Kiemelte, hogy az egészségügyi adatok kezelése rendkívül érzékeny terület, ezért az anonimizálás és a biztonságos adatkezelés alapvető követelmény.
A podcast végén az MI társadalomra gyakorolt hosszú távú hatására is kitértek, miszerint jelenleg nem kell tartani attól, hogy a gépek átvennék az uralmat az emberiség felett, ugyanakkor az AI gyors fejlődése számos fontos kérdést vet fel.
„Jelenleg erőteljes aggodalom él bennünk a mesterséges intelligenciával kapcsolatban, mert kiszabadult a szellem a palackból és már nem tudjuk visszazárni. A gépi intelligencia-modellek elérik a világhálót, és bár az azokba épített klauzúrák egyelőre működnek, de hogy meddig azt nem lehet tudni” - mondta dr. Hetesi Zsolt, majd hozzátette, a mesterséges intelligencia intézményes keretek közötti használata még számos kihívással jár. Emellett arra is figyelmeztetett, hogy az MI-rendszerek működtetése egyre nagyobb energiát igényel, ami hosszú távon technológiai és környezeti kihívásokat okozhat.
Az Orvosi Innovációk podcastsorozat részeit a Pécsi Tudományegyetem YouTube-csatornáján, valamint ide kattintva nézhető meg.
Forrás: