Hírek

« vissza « előző hír | következő hír »

A magyar lakosság 40 %-át érinti az a most is kutatott betegségcsoport, amit a bél-agy kölcsönhatás zavarainak neveznek. A rendkívül összetett kór akár egy fertőzés után is kialakulhat, de megeshet, hogy valaki az édesanyjától kapja meg az erre való hajlamot, nem genetikai úton. A hvg.hu dr. Czimmer Józsefet, a Pécsi Tudományegyetem docensét, a Funkcionális Gasztroenterológiai Labor vezetőjét kérdezte a témában.

„Az irritábilis bél szindróma a legismertebb betegség a bél-agy mikrobiom kölcsönhatás zavarai közül, de ezen kívül még számos egyéb kórról tudni” – mondta a HVG-nek Czimmer József gasztroenterológus, a PTE Klinikai Központ I. sz. Belgyógyászati Klinika Gasztroenterológiai Osztály orvosa. Nagy számuk és komplexitásuk miatt az orvosok mára kezdik megérteni, hogy ezeket a zavarokat mi minden okozhatja. Feltérképezték egy, az összes kontinensre kiterjedő, 33 országot és 73 ezer főt érintő kutatásban, hogy hol, milyen gyakori a bél-agy működési zavar (Disorders of Gut-Brain Interations; DGBI), és van-e különbség az elterjedésében az egyes országok között.  Ennek során kiderült, hogy 40% körüli az arány, az érintettek 46%-a nő, 34%-a férfi. A tanulmányok szerint a betegek körében sokkal gyakoribb a szorongás és a depresszió előfordulása, mint azoknál, akik nem szenvednek DGBI-től.

A szakember szerint a betegség oka lehet hajlam is. Ha egy nőnek ilyen panaszai vannak a terhesség időszakában, akkor a magzat is „megkapja” a rossz agy-bél kommunikációt. A cikkben az is olvasható, hogy a módszerek részben az életmódot is érintik - az agy-bél interakció az étrenddel is befolyásolható, illetve léteznek bevethető gyógyszerek is -, részben pedig kognitív viselkedésterápián alapulnak – a szakember az autogén tréninget említette –, és itt már a pszichológusok is megjelennek a kezelésben. Az orvos ugyanakkor hangsúlyozta: a kiváltó okot nagyon fontos megtalálni, anélkül ugyanis visszatérhetnek a tünetek.

Dr. Czimmer József elmondta, hogy a betegség felismerésében és kezelésében a fő problémát éppen a betegségcsoport rendkívüli gyakorisága jelenti. Előre meghatározott feladatot egy családorvos is el tud látni, ellenben a DGBI-hez hasonló tünetekkel járó súlyos szervi betegségeket gasztroenterológus szakorvosoknak kell kivizsgálniuk. A súlyosabb DGBI-esetek kivizsgálásához és kezeléséhez speciális jártasságú szakorvosok, valamint mérési és kezelési módszerek szükségesek.

Az írásból kiderül, hogy az orvoslásban jelenleg nem létezik még használható mérőteszt, ami alapján fel lehetne állítani a DGBI diagnózist, ezért a most érvényes Róma IV. kritériumrendszer alapján, továbbá a diagnosztikus és terápiás irányelvekben részletezett vizsgálatokkal tudnak dolgozni a kezelőorvosok.

Forrás:

HVG.hu

Fotó:

Pixabay.com/Mohamed_hassan