Hírek
« vissza « előző hír | következő hír »
Dr. Faludi Béla: „Komoly egészségügyi következményei lehetnek az alvási apnoénak”
2025. augusztus 12, kedd
Többen szenvednek alvási apnoéban anélkül, hogy tudnának róla. A kezelés elmaradása komoly egészségügyi következményekkel is járhat. Dr. Faludi Béla egyetemi docens, a Pécsi Tudományegyetem Neurológiai Klinika Alvásmedicina Tanszékének vezetője a tünetekről, a betegség felismeréséről, előfordulási gyakoriságáról, valamint a terápiás lehetőségekről is nyilatkozott a divany.hu-nak.
Kevesen gondolnak arra, hogy rejtett alvászavar tünetei is lehetnek a rendszeres fáradtság, a reggeli fejfájás, a nappali álmosság, illetve a koncentrációs problémák. A divany.hu írásából kiderül, hogy a betegség felismerése sok esetben egyszerű: legfontosabb jellemzője a szaggatott, légzéskihagyásokkal és felhorkanásokkal tarkított horkolás. A betegek többsége emiatt nyugtalanul alszik, alvás alatt kiszárad a szája, jellemző a gyakori éjszakai vizelés, a fáradt ébredés és a nappali fáradtság is.
„Számos különböző klinikai kép formájában jelenik meg az obstruktív alvási apnoé. Van, aki teljesen panaszmentes, ám a következmények ennek ellenére jelen lehetnek. Másoknál inszomnia, azaz álmatlanság képében jelentkezhet. Sokaknál dominál a légzéskihagyás, a fulladásérzés és a kifejezett nappali fáradtság, aluszékonyság, a koncentrálóképesség romlása” - nyilatkozta dr. Faludi Béla.
A nappali aluszékonyság jelentősen korlátozza a mindennapi teljesítményt, a munkavégzést, a családi és szociális kapcsolatokat, valamint jelentősen rontja a gépjárművezetői képességet is, számtalan esetben ez a súlyos balesetek kiváltó oka.
A betegség diagnosztikája nagy körültekintést igényel, megfelelő, alvásmedicinában képzett szakember szükséges hozzá, aki speciális alvásvizsgálatokat végez.
Dr. Faludi Béla arra is figyelmeztet, hogy a nemzetközi statisztikák szerint csak az érintettek 85 százaléka jut el szakemberhez, és a helyzet Magyarországon ennél is rosszabb, mert az alvási apnoé keresése és kezelése nem épült be megfelelően az orvoslásba.
Fontos következményei a szív- és érrendszeri hatások, kezdetben inkább az éjszakai magas vérnyomás és a szívritmuszavar. Számtalan esetben a valós megoldás helyett vérnyomáscsökkentőt, pacemakert kap a beteg. A jelenlegi ismeretek szerint a másodlagos magas vérnyomás (amikor megfogható, speciálisan kezelhető ok igazolható a háttérben) leggyakoribb oka az obstruktív alvási apnoé. További fontos következmények a stroke és a szívinfarktus.
A teljes népesség nagyjából öt százalékát érintheti betegség, alapvetően több köztük a férfi, mint a nő, de a menopauzát követően a hölgyeknél is jóval gyakoribb lesz.
Dr. Faludi Béla kifejti: felfedezésére a legbiztosabb módszer az alvásdiagnosztia. Létezik otthoni alvásvizsgálat, a poligráfia, amikor a páciens kap egy kis készüléket, ami rögzíti a légáramlást, a mellkasi és a hasi légzőmozgást, az oxigén- és pulzusértékeket. Van intézeti körülmények között végzett módszer, a poliszomnográfia, melynek során a páciens pontos alvásszerkezete is megítélhető, nemcsak az alvásfüggő légzészavarok.
Enyhe esetben egy, az alsó állkapcsot előre húzó szájbetét éjszakai használatát javasolják, a súlyosabb formáknál pedig a légsínterápiás eszközt, amikor a beteg egy orrmaszkon keresztül enyhén túlnyomásos levegőt lélegzik be, ami belülről kisínezi, nyitva tartja az elzáródó garatot.