Menu

Hírek

« vissza « előző hír | következő hír »

Drámaian megnőtt a neurológiai betegségekben szenvedők száma

2025. március 27, csütörtök

Miközben a szív- és érrendszeri, valamint az onkológiai betegségeket kiemelt figyelem övezi, megdöbbentően sok, több mint hárommilliárd ember szenved idegrendszeri eredetű problémáktól. Ennek okairól, továbbá egészségügyi és társadalmi költségeiről is kérdezte a hvg.hu dr. Dóczi Tamást, a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Idegsebészeti Klinikájának emeritus professzorát, a Transzlációs Idegtudományi Nemzeti Laboratórium szakmai vezetőjét.

Az írásból kiderül, hogy egy 2021-es felmérés rokkantsággal korrigált adatai alapján 1990 és 2021 között a neurológiai betegségek miatt elvesztett évek száma globálisan 18 százalékkal, 375 millióról 443 millióra nőtt. Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint világszerte több mint hárommilliárd ember szenved idegrendszeri eredetű betegségekben. Anders Gustavsson svéd orvos 2011-es tanulmányában arra hívta fel a figyelmet, hogy a neurológiai betegségek kezelése 2010-ben Európában 798 milliárd euróba került.

Dr. Dóczi Tamás szerint az idegrendszeri betegségek terjedésének egyik legfontosabb oka a várható élettartam növekedése, a koronavírus-járvány és egyéb, a klímaváltozás miatt egyre inkább terjedő fertőző betegségek, például a Zika-vírus és a malária. A Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központjának Neurológiai Klinikáján a Covid-fertőzés hosszú távú idegrendszeri hatásait vizsgáló kutatás arra jutott, hogy a koronavírus-fertőzésen át nem esettek is szenvednek a jellemző tünetektől, például a kognitív képességek romlásától, a fáradékonyságtól, a koncentrációs zavaroktól. Mint mondta, az anyagcserezavarok és az életmódváltozások is az idegrendszeri betegségtől szenvedők számának növekedéséhez vezetnek, a cukorbetegség globális terjedése például hozzájárul a diabéteszes neuropátia (idegkárosodás) növekvő gyakoriságához. A környezeti hatásoknak is nagy szerepük van, így a levegőszennyezésnek, a mikroműanyagoknak vagy az ultrafeldolgozott élelmiszereknek. Ma már azt is tudjuk, hogy a légszennyezettség és a nehézfém-expozíció növeli a stroke és az Alzheimer-kór kockázatát. Több kutatás is arra az eredményre jutott, hogy nagyvárosi, illetve ipari környezetben ezeknek a száma jóval magasabb, mint más területeken.

Dr. Dóczi Tamás úgy véli, hogy a diagnosztikai eszközök fejlődése és a mesterséges intelligencia alkalmazása jelentős szerepet játszik a neurológiai betegségek hatékonyabb felismerésében, így eredményes kezelésükben is. A big data elemzések az EEG- és MRI-adatok feldolgozásában segítenek a pontosabb diagnózis felállításában, például az epilepszia és a neurodegeneratív betegségek esetén, a stroke kezelésében pedig a közelmúltban jelentős áttörést hozott a Magyarországon először Pécsett bevezetett, MI alapú teleradiológiai hálózat. Egy magyar kutatás szerint a ChatGPT is hatékonyan segítheti az orvosokat a diagnosztikai folyamatokban, különösen a neurológiai esetekben.

Az írásból az is kiderül, hogy új idegrendszeri betegségek is megjelentek, ilyen az internet- vagy a videojáték-függőség, és egyre inkább neurológiai rendellenességként tartják számon az ADHD-t, az autizmus spektrumzavart, valamint az értelmi fogyatékosságokat, ami szintén növeli a neurológiai betegségek statisztikáját. Ezek emellett ott vannak a funkcionális neurológiai rendellenességek is, például a végtaggyengeség vagy a mozgászavar, amik mögött nem mutatható ki konkrét szervi elváltozás.

Dr. Dóczi Tamás hangsúlyozta: a neurológiai betegségek növekvő társadalmi és gazdasági terhe sürgős intézkedéseket igényel a megelőzés, az egészségügyi ellátás és a kutatás területén. Ilyen teher a megnövekedett költség is, ami egyrészt az egészségügyi rendszerben keletkezik, másrészt a gondozásban, harmadrészt pedig az olyan jellegű veszteségek is ide számíthatóak, mint a hatékonyságcsökkenés, a kiesett munkanapok vagy a rokkantság. Úgy véli, hogy fokozott támogatás szükséges az idegrendszeri betegségek kutatásához és az egészségügyi ellátórendszer felkészítéséhez, mert ezek jelentik a 21. század egyik legnagyobb egészségügyi és gazdasági kihívását.

Forrás:

hvg.hu

Fotó: 

Pexels.com/Anna Shvets