Hírek

« vissza « előző hír | következő hír »

A Debreceni Egyetem Patológiai Intézetének Neuropatológiai Tanszéke szorosan kapcsolódik a Nemzeti Agykutatási Programhoz. Munkacsoportjuk Klekner Álmos idegsebész (Debreceni Egyetem Idegsebészeti Klinika) és Kálmán Bernadett neurológus (Pécsi Tudományegyetem és Szombathelyi Markusovszky Kórház) kutatócsoportjaival szoros együttműködésben olyan morfológiai, biokémiai, sejtbiológiai és neuropatológiai módszerekkel detektálható jellemzőket keres, amelyek a jövőben prognosztikai jelzést adhatnak, vagy új tumorterápiás támadáspontokat határozhatnak meg. Fő céljuk az agydaganatos betegek személyre szabott, hatásos kezelésének kidolgozása és megvalósítása.

Bencze János PhD-hallgató fiatal kutatóorvosként vesz részt a Nemzeti Agykutatási Programban.

-Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy 2013 szeptembere, tehát a NAP indulása óta részese lehetek a Hortobágyi Tibor által vezetett neuropatológiai kutatócsoportnak. Kezdetben még tudományos diákkörösként, több mint egy éve pedig PhD-hallgatóként "élvezhetem" a Nemzeti Agykutatási Program előnyeit. Elsőként agytumorok (meningeomák) kutatásával foglalkoztam Csonka Tamás és Murnyák Balázs, korábbi PhD-hallgatók segítségével. Sikerült egy több fehérjét vizsgáló immunhisztokémiai panelt létrehoznunk, ami a klinikai progresszió becslésében használható. Az itt elért eredményeket hasznosítva kezdtem meg a sejtciklust szabályozó fehérjék neurodegenerációban betöltött szerepének tanulmányozását. Azonban meg kell jegyezni, hogy minden tudományos tevékenység egyfajta vállalkozás, ahol a siker záloga a működéshez szükséges minimális feltételek megteremtése. Ugyanakkor a NAP nemcsak financiális szempontból jelentős, hanem mára komoly eszmei értéket is képvisel mind a magyar, mind a nemzetközi tudományos életben. Örülök, hogy már orvostanhallgató korom óta részese lehetek a programnak.

-Mik a tervei a jövőre nézve, milyen hatással lesz az Ön által végzett munkára a NAP első szakaszának lezárása?

-Részese lehetek a második "felvonásnak", így az eddigi munka tovább folytatódhat. Úgy érzem, jó úton járok, és hosszabb távon is az idegrendszer kutatásával szeretnék foglalkozni. Jelenleg időm nagy részét a neurodegeneratív demenciák tanulmányozása tölti ki. Ezt olyan érdekes és ígéretes területnek tartom, amelynek komoly hatása van nemcsak az orvostudományra, hanem a szociális ellátórendszerre és az egész társadalomra. Egyre sürgetőbb feladat a betegek hatékony kezelése, amihez nélkülözhetetlen a betegségek kialakulásában részt vevő mechanizmusok feltárása. Jelenleg egy, a közelmúltban azonosított protein neurodegenerációban betöltött szerepét vizsgálom. Habár még a munka elején járok, az eredményeink igazán biztatóak, és reményeim szerint ez a fehérje egy új terápiás célpontként szolgálhat a jövőben.

A Neuropatológiai Kutatócsoport a neurodegeneratív betegségek mellett az agydaganatok molekuláris hátterének a feltérképezésében is aktív szerepet vállal - Murnyák Balázs molekuláris biológusként vesz részt a munkában.

-Tevékenységünk középpontjában az egyik leggyakoribb és legagresszívabb felnőttkori agydaganat, a glioblasztóma áll. A tumorokra jellemző molekuláris heterogenitás megnehezíti a diagnózisukat és a megfelelő terápia megválasztását is. Sajnos a fejlődő terápiás eljárások ellenére a betegség továbbra is rossz prognózisú, így a daganatkutatás egyik legsürgetőbb területét képezi. Úgy gondoljuk, hogy a hibás sejten belüli jelátviteli útvonalak vizsgálatával teljesebb képet kaphatunk az agytumorok progressziójakor bekövetkező genetikai változásokról.

-Pontosan milyen molekuláris eltéréseket vizsgálnak, és milyen eredményeket értek el eddig?

-Kutatócsoportunk a humán daganatokban gyakran zavart szenvedő, a p53 jelátviteli útvonal és a PARP1 DNS hibajavító fehérje kapcsolatát vizsgálja bioinformatikai, molekuláris-genetikai és immunhisztokémiai módszerek alkalmazásával. Egyik kiemelkedő eredményünk, hogy elsőként írtuk le a PARP1 DNS hibajavító fehérje alcsoport-specifikus expresszióját, illetve prognosztikai szerepét a klasszikus alcsoportú glioblasztómában. Ezenfelül a TP53 mutációk egy olyan mutáció frekvencia-, illetve immunhisztokémiai jelölődésen alapuló csoportosítását határoztuk meg, amelyek hasznosak lehetnek a daganatos betegek csoportosításában, és prognosztikus relevanciával is bírnak. A témában született eredményeinket magasan jegyzett (Q1-es) nemzetközi folyóiratokban publikáltuk.

A NAP Neuropatológiai Kutatócsoportjának vezetője Hortobágyi Tibor, aki elsőrendűen a demenciákkal kapcsolatos kutatásokkal, főként a Lewy-testes demenciákkal foglalkozik.

-A neurodegeneratív kórképek vonatkozásában számos alapkutatási és kliniko-patológiai vizsgálatban vezető neuropatológus hozzájárulással publikáltunk. Erre az egyik példa a Lewy-testes demenciák átfogó vizsgálata, szoros együttműködésben a stockholmi Karolinska Intézet és a King's College London kutatóival. Ide tartozik a klinikai diagnózis pontosságát vizsgáló munka, az "unfolded protein response" (UPR) aktiválódását Lewy-testes demenciákban igazoló publikáció, a kognitív hanyatlás klinikai és patológiai prediktív jellemzőit vizsgáló prospektív elemzés, valamint a szinaptikus fehérjék változása és a demencia összefüggéseinek analízise. Vizsgálataink a második leggyakoribb neurodegeneratív demencia vonatkozásában a klinikai progresszió fontos prediktív tényezőit határozták meg, és az idegsejtpusztulás patomechanizmusának jobb meg értését tették lehetővé, lehetséges terápiás célpontok azonosításával.

-Milyen kutatási témákat emelne még ki?

-A Debreceni Egyetem Neurológiai Klinikája Csiba László akadémikus vezetésével a stroke-kutatás és gyógyítás nemzetközileg is jelentős központja lett az elmúlt negyedszázadban. Az elmúlt évek neuropatológiai vonatkozású vizsgálataiban, egyebek között az érelzáródás miatt kialakuló agyi infarktust gyakran követő vérzéses átalakulást elemeztük, igazolva, hogy sokkal gyakoribb, mint az klinikailag feltételezett. A vérzéses stroke esetén a túlélési esélyeket megadó rutin klinikai és laboradatokon alapuló értékelőrendszert dolgoztunk ki és validáltunk. A kutatási eredmények Szepesi Rita PhD-értekezésének fontos részét képezték. Emellett a vaszkuláris demencia neuropatológiai alapjait és a vaszkuláris léziók neuropatológiai pontos, és egységesített meghatározását szolgáló, több nemzetközi együttműködéshez járultunk hozzá. E témakört összefoglalóan jellemezve: vizsgálatainkkal az agyi érbetegségek prognózisát és klinikai tüneteit meghatározó neuropatológiai elváltozások pontosabb meghatározását értük el.

Forrás

Innotéka