Menu

Hírek

« vissza « előző hír | következő hír »

Népbetegséggé lett a kialvatlanság

2017. április 18, kedd

A kialvatlanság súlyos kórság, érdemes odafigyelni arra, hogy mennyit és hogyan alszunk, ha nem akarunk szívbajt, vagy stroke-ot kapni.

Mindannyian ismerjük a problémát: nem alszunk eleget, vagy épp nem alszunk elég jól, ezért nyűgösek, álmosak vagyunk másnap. Ha azonban az ásítozás, a hangulatingadozás, a rendszeres éjszakai felébredések, a kevés alvás sora elharapódzik és alvásproblémánk mindennapos lesz, komoly kockázatokkal számolhatunk.

Dr. Faludi Béla, a PTE Neurológiai Klinika alvásdiagnosztikai laboratóriumának vezető orvosa elmondta, a kialvatlanság népbetegsége mögött számos ok állhat. A kialvatlanság alapvetően a nappali fáradsággal, aluszékonysággal, a szellemi teljesítőképesség csökkenésével jár együtt. Onnan ismerhetjük fel, hogy ha komoly, vagy komolyodó kialvatlanságban szenvedünk, hogy a másnapi szellemi és fizikai teljesítőképességünk nem tart addig, ameddig egy kiadós alvás után átlagosan szokott. Ha tehát nincsenek ilyen "nappali tüneteink", akkor az alvás mennyisége és minősége is megfelelő. 

Ha viszont több napig, hetekig vagy hónapokig nem alusszuk ki magunkat, az súlyos következményekkel jár. Egyrészt nagyban növeli a közúti balesetek kockázatát, másrészt a kevés, vagy nem megfelelő alvás betegségekhez vezethet.

A két leggyakoribb alváshiány okozta betegség a depresszió és a kettes típusú cukorbetegség, amit főként a helytelen, mozgásszegény, és a nem megfelelő táplálkozási szokásokkal kísért életmóddal hoznak kapcsolatba. Ezenkívül a vérnyomásunkra is hatással van. A kialvatlanság szív- és érrendszeri, valamint agyi érbetegségekhez is vezethet, és infarktus is lehet a következménye. Romlik továbbá a memóriánk, nem tudunk új dolgokat megjegyezni.

A szakember szerint a hónapokig, esetleg évekig tartó kialvatlanság mögött legtöbb esetben valamilyen alvászavar áll. A pécsi alváslaborba legtöbben horkolásos problémák, és alvás során megfigyelt légzéskihagyások miatt jelentkeznek (ilyen az alvási apnoé betegség is). Ennek során a légzéskihagyások felébresztik az alvókat, aminek következtében felületessé, töredezetté válik az alvásuk. A másik fő csoport az inszomniában (álmatlanságban) szenvedőké, akik sokáig nem alszanak el, vagy éjjel sokszor felébrednek. Hasonló nappali panaszokkal járhat még az úgynevezett "nyugtalan láb szindróma", amikor elalvás előtt furcsa, kellemetlen érzés jelentkezik végtagjainkban, amitől nem tudunk elaludni. Ezzel a betegséggel együtt jár, hogy alvás alatt sokat mozog a lábunk, ami szintén felületessé teszi az alvásunkat.

Dr. Faludi Béla kifejtette, hogy az alváslaborba érkező betegek csak kis százaléka jelentkezik aluszékonyság miatt. Az aluszékonyságot sokan a jó alvás szinonimájaként értelmezik, hiszen aki bármikor és bárhol el tud aludni, annak nincsenek problémái az alvással. 

Ugyanakkor, ahogy a sokat - 10 óránál többet - alvók, úgy az aluszékonyak alvási szokásai sem egészségesek, és nem utalnak a minőségi alvásra. A szervezetünk ugyanis a rossz minőségű alvást a mennyiséggel kompenzálja.

A szakember szerint fontos a rendszeres életritmus, azaz lehetőség szerint azonos időben feküdjünk le, és azonos időben keljünk fel. 

Kerüljük az olyan élvezeti szereket lefekvés előtt, mint például a tea, a kávé, vagy az alkohol. Fontos megtalálni a megfelelő alvóközeget, hiszen a túl fényes, túl zajos, vagy túl hideg, túl meleg szoba sem kedvez az alvásnak. A nappali szunyókálást is érdemes kerülni, az ugyanis rontja az esti alvás lehetőségét. Hasznos, ha alvás előtt már csak pihentető dolgokat csinálunk, és nem eszünk nehéz ételeket. A lefekvés előtti rendszeres testmozgás is jót tesz az alvásnak. Ne olvassunk, ne számítógépezzünk, és ne mobilozzunk az ágyban, ne tartsuk így ébren az agyunkat. Ha pedig nem tudunk aludni, ne vergődjünk az ágyban.

Forrás

pecsma.hu