Menu

Hírek

« vissza « előző hír | következő hír »

"Kötődésem a PVSK-hoz családi, és az életem része" - interjú dr. Mintál Tiborral

2019. január 15, kedd

Ifj. dr. Mintál Tibor ortopéd sebész, sportorvos, a Sportmedicina Tanszék vezetője, emellett a PVSK-hoz kapcsolódó egészségügyi feladatok megoldásában is segít. Az általa vezetett Sportmedicina Tanszék a jövő és a jelen sportjának fejlődését is segíti.

-Milyen érzés, hogy a nagypapája és édesapja is a PVSK oszlopos tagja volt?

-Büszkeséggel tölt el. Már a dédapám is szorosan kötődött a PVSK-hoz, és részt vett a Verseny utcai stadion építésében. Mindig nagy öröm számomra, amikor a rendelésemen fel-felbukkan egy-egy páciens, aki még ismerte a nagyapámat, és mesél az elmúlt időkről. Hosszú történetek vannak arról, hogyan kerültek Pécsre a Vasúthoz és a PVSK-hoz. Gyermekként nem vettem észre, de a nagyapám rengeteg emberen és családon segített. A családi fényképek között is  örömmel nézem a régi PVSK-s tablókat, amelyeken néhai nagyapám még fiatalemberként szerepel.

Édesapám máshogy állt rendelkezésre, orvosként, sportorvosként segítette az egyesületet és a sportolók munkáját, amiről szintén nagy megelégedéssel nyilatkoznak. Ez felelősség is számomra, hogy méltóképp folytassam ezt a tradíciót. A régi sportéletről mindketten meséltek. Arról például, milyen rangja volt akkor egy focimérkőzésnek, ami után a Nádorban volt a közös ebéd, miközben a Vasutas zenekar a Széchenyi téren húzta. Minden vasárnap program volt meccsre járni. Talán ezt kerestük az öcsémmel, amikor 1987-ben visszaköltöztünk Pécsre, és elkezdtünk a PVSK foci- és kosármeccseire járni. Akkoriban még a kosárlabda sem számított annyire népszerűnek, mint most, a labdarúgó mérkőzésen és a Sportcsarnokban csak néhány nyugdíjas vasutas mellett szurkoltunk.

-Megnövekedett feladatai mellett mennyi időt jut a PVSK sportolóira?

-Rájuk mindig kell időt szánjak. Szerencsére nemcsak a személyes kapcsolataim jók a PVSK vezetőivel és szakembereivel, hanem a szakmai kapcsolatunk is példaértékűnek mondható. Mióta családom, gyermekeim vannak, szabadidőmet igyekszem inkább velük tölteni, ezért a kispadon való megjelenésről lemondtam, energiámat inkább az utánpótlás korú versenyzők sportegészségügyi ellátására fordítom. Ez azért nem azt jelenti, hogy alkalmanként ne jelennék meg egy jó kosármeccsen.

-Sportorvos és sikeres sebész. A mai sportorvoslás mennyiben hasonlít arra, ami a '70-es és '80-as években volt?

-Annyiban ugyanazt jelenti, mint annak idején, hogy a sportolókat a kor szellemének megfelelő legmagasabb szinten és azonnal el kell látni, hogy teljesíteni tudjanak. Különbözik abban, hogy az akut ellátás mellett napjainkban egyre nagyobb hangsúlyt fektetünk a prevencióra, sportág specifikus  programokat dolgozunk ki. Igyekszünk hangsúlyt fektetni az edzők, a sportvezetők képzésére is, hogy a baj be se következzen, és a sportolók a szezont egészségesen, jó eredménnyel tudják zárni.

-A nagy terhelés miként befolyásolja a test funkcióit, megelőzhetők-e a súlyos sérülések?

-Természetesen a versenysport és az élsport nagy igénybevételt jelent a szervezet számára, és ez a terhelés már a fiziológiás és a kóros határán mozog. Ez nagy odafigyelést és szakértelmet igényel a sportolót körülvevő teljes csapat részéről, amelynek az edzőn kívül tagja kell, hogy legyen az orvos, a fizikoterapeuta, esetenként a dietetikus és a pszichológus is. Hiszek a prevencióban, mert vallom, hogy csak ép és egészséges utánpótlás sportolóból lehet eredményes felnőtt versenyző. Ezen dolgozunk nap mint nap. Ennek ellenére tapasztalom, hogy a sportág specifikus sérülések sajnos egyre fiatalabb korban jelentkeznek, sokszor még az aktív növekedés fázisában, ami kihívást jelent az ellátó orvos számára is.

-A munkája mellett jut-e idő más elfoglaltságra, sportolásra is?

-Úszom, focizom, horgászok, vadászok. Igyekszem megtalálni az egyensúlyt a család, a munka és a hobbi között, teljes életet élni. Természetesen mindig a család az első.

-Milyen sportágakat próbált ki?

-Az úszást folytattam közel harminc éven keresztül. Jelenleg is aktív Masters versenyző vagyok. Emellett gyerekkoromban a szertornát kedveltem, de itt csak egy-egy verseny volt, ami a megmérettetést jelentette. A labdasportok közül, mint minden fiú Magyarországon, a focit űzöm, de ezt sosem tanultam, inkább csak szeretem.

Forrás:

pvsk.hu